Ami nem lehet a tiéd, mindig az kell Neked ez a kereszted, a sorsod, ami hajt De ha megkapod már nem érdekel Ott rohad a szemétdombon majd Hogyha börtön ez a lét, az elítélt A szabad akaratnak rabja, de mégis Kell, hogy nyugalomra leljen a szív Keresi, mindig akarja Attól aki fontos, attól ami jó Nem akarok elszakadni Teszem, amit tudok, kérem, aki dönt Ha nem akarok elszakadni.. elszakadni.. Mint a hű öleb suttogom neked Hogy mennyire imádlak éjjeleken át Szereted az ilyet, az én szívem a tied De indulok, ha érzem a vér szagát De a póráz hosszú és a nyakörvön A tüskék kifele állnak A viadal után én visszatérek, Hogy megpihenjek nálad